31 március, 2007

Hamburger

Már pár hete kitaláltuk, hogy hamburgert fogunk enni egyik nap. Ma jött el az a nap. Na nem, ez nem McDonald's-os vagy BurgerKing-es hambit jelent. Ez igazi, finom otthoni hamburgert, amilyet csak a párom tud. Hamburgerzsömlét és húst lehet kapni a boltban, zöldség, saláta, majonéz és sajt is akad, úgyhogy csak otthon szépen meg kell sütni és össze kell állítani. Finom. :) Azonkívül laktató és nincs semmi kispórolva belőle.

29 március, 2007

Húsmentes és finom?

Az meg hogy lehet? - kérdezte tőlem a párom, amikor mondtam neki, hogy mi lesz a mai ebéd. Úgy gondoltam, hogy most pár napig főleg zöldséget eszünk, elvégre tavasz van meg ilyenek. A mai ebéd póréhagymás-bébikukoricás-currys szósz volt rizzsel. Párom számára meglehetősen ilyesztően hangzott, úgyhogy két tányér levest is evett, nehogy éhes maradjon. Aztán amikor megkóstolta a másodikat is, meglepődött. Ízlett neki. :)

Péntek

Ma ismételten egy átlagos napocska telt el.

27 március, 2007

Rendhagyó csütörtök

Rendhagyó módon, ma volt francia órám, holnap ugyanis szabira megy a tanárnőnk. Nem a megszokott termünkben voltunk, hanem egy másikban, egy sokkal barátságosabban. Ugyan nem volt ablaka, de ez nem volt zavaró.
Az épület, ahol a francia óráim vannak, kívülről egy régi téglaépület, ha jól emlékszem 3 szinttel. Azonban tavaly felújították, és belül átszabták, bent 4 vagy 5 szintes. Ennek az az eredménye, hogy a felsőbb szinteken a szobák padlózata nincs szinkronban az ablakokkal - elég mulatságos.

Vásárolva spórolj

Itt mostanában ismét minden tele van "SALE" feliratokkal. Jelenleg épp Mid-Season Sale-nek hívják. A legaranyosabb az, hogy folyamatosan azt írják, hogy mennyit tudsz spórolni - vásárlás közben. :)

Ja, és az írek ezt mintha be is vennék, vagy náluk működik a dolog. Nem tudom, de az biztos, hogy vásárolnak, mintha kötelező lenne. Ha valami nagyon le van értékelve, akkor abból rögtön 3-4 darabot is vesznek, különböző színben. Tuti ami sicher alapon, gondolom én.

Oxfam

A boltban nem volt most sem semmi extra, ez nem is meglepő. Elég békés egy hely, sok a törzsvendég. Meglepően sok. Az igazán meglepő az, hogy vannak többen, akik hétfőn és kedden is benéznek. Meg talán a többi napon is. Igaz, valamennyire érthető is. A kínálatunk elég gyorsan változik, legalábbis a jó könyvek gyorsan elfogynak.

Nagyon jópofa egy antikváriumban dolgozni, mindenféle könyv a kezembe akad. Van egy könyv, ami már igen régóta a kis vitrin tetején pihen. Japán történelem a kerék kialakulásáról. Az egyik menedzser szerint roppant érdekes. Nem tudom, azt hiszem nem venném meg, de tényleg jópofa. Persze a legnagyob részük regény, ponyva. De van azért elég jelentős irodalmi részlegünk is. No meg az ún. Hobby rész nagyon változatos, ott minden van: spiritualitás, pszichológia, vallás, politika, történelem, egészség, táplálkozás, sport, utazás, zene, film, hobbik, önfejlesztés - nagyon színes a paletta.

26 március, 2007

Hétfő

Na, ma már voltam Oxfam-ben és spanyolon is. Spanyol után párom elém akart sétálni, de sikeresen elkerültük egymást, mert én beugrottam még boltba. Úgyhogy a romantikus séta helyett csak egy hazaséta kerekedett. Na, majd talán legközelebb. Most úgy is tavaszi szünet és húsvét hétfő jön, azután meg talán már újra lesz kedve sétálni velem. :)

25 március, 2007

Újra hideg van

Visszajött a hideg. A fene bele. Olyan jól meglettünk volna már nélküle. Március végén már nem illik télnek lennie. Még itt sem.

24 március, 2007

Jó az idő!

Ma végre jó idő volt. Nagyon örültem ám neki. Annyira, hogy még páromat is rávettem egy kis sétára. Átsétáltunk az egyik parkon, aztán bevásároltunk. Hazafele megint a parkon keresztül jöttünk, ott le is telepedtünk egy picit szendót enni és smoothie-t inni. Nagyon jól esett már végre kint lenni a szabadban, napsütésben. Nem sűrűn fordult ez elő az utóbbi időben.

23 március, 2007

Nos

Nos, mit kell olyankor írni, amikor egy nap nagyjából teljesen eseménytelen? Ilyenkor szoktam különböző "érdekességekkel" jönni az írekről. Igenám, de most épp egy sem jut eszembe.

Vagy talán mégis? Mondjuk az egyik kedvenc tv-műsorom, a The Afternoon Show. Két ír nő vezeti, a nevüket sajnos sosem értem, ki meg nem írják. Valójában néha nem tudom, miért nézem, hiszen jobban belegondolva nem szól semmiről. Egy információhalmaz az egész: sminkelési útmutató, divat, gyereknevelés, Hollywoodi pletykák, külföldi ingatlanvásárlás, főzés, minden van benne. De beszélgetnek néha értelmes emberekkel is, változatos témákban. A műsor tippjei fent vannak a honlapjukon is. Ha épp divatról volt szó, akkor a bemutatott ruhák beszerzési helyével és árával, ha hamiról, akkor a pontos recepttel (ami hasznos). De valahogy mégis furcsa.. De tény, hogy ezt szoktam nézni kb. minden délután ebéd közben és után.

22 március, 2007

Csavargás

Ma volt a szabadnapom, és még az idő is egészen emberi volt. Így aztán elmentem járni egyet a városban. Elmentem tápot venni a macsekoknak, de nem jártam túl nagy sikerrel. Kaptam valamit, de ezt azt hiszem nem igazán szeretik. Amit szeretnek, azt most épp nem lehet kapni. No majd talán jövő héten.

Aztán itthon átrendeztem a dobozszekrénykénket. Most sokkal csinosabb, és szerintem még logikusabb is. :)

21 március, 2007

Mégsem

Mégsem vagyok olyan lelkes könyvtározó. Francia után ma bementem az Oxfam-be, mert csak egy volunteer volt, és a manager megkért, hogy a "rush-hour"-ban, azaz a csúcsforgalmi időben, segítsek be egy kicsit. Nos, a rush hour ma elmaradt. Szerintem a pocsék idő miatt. Hideg volt, köd és még a szél is fújt. Pfúj. Emiatt nem mentem könyvtárba sem.

20 március, 2007

Átlagon felüli kedd

Oxfam után rendet raktam itthon, aztán még könyvtárba is elmentem. Bizony, ma roppant aktív voltam. :) A könyvtár már javul, nincs olyan hideg, és mivel később sötétedik, nem is olyan barátságtalan az egész. A végén még egész rendszeresen be fogok járni. :)

19 március, 2007

Bank Holiday

Ma Bank Holiday, azaz szünnap volt. Ki is használtuk rendesen, semmi értelmeset nem csináltunk egész nap. Holnap már persze megint indul a munka, de most jó volt egy kis semmittevés. :)

17 március, 2007

Mozgalmas vasárnap

Ez a vasárnap nem csak nekünk volt mozgalmas. Dél körül beszéltünk párom szüleivel. Épségben megérkeztek, bár nem sokat aludtak. Azt mondják, nagyon mozgott az a hatalmas komp is. Valószínűleg amiatt is, mert egy felső szinten volt a kabinjuk.

Mi itthon a lakással foglalatoskodtunk. Párom csinált a konyhába új polcokat nekem, a kis hűtőszekrény helyére. Így most kényelmesen elférnek a fazekak, és a macskahaminak is van tisztességes helye.

Ja, és az időjárás is igen változékony volt. Kaptunk ma hóesést, napsütést, jégesőt és szelet is. Mindezeket kb. negyed órás váltásokka. Mulatságos ez a márciusi ír időjárás. :)

16 március, 2007

Hazaindulás

Ma indulak haza párom szülei. Együtt lementünk Rosslare-be, ahonnan a komp indul. Mi eredetileg vonattal akartunk onnan visszajönni, de arra több órát kellett volna várni. Busz viszont szerencsére óránként indult.

Az út oda nagyon kellemes volt, minden további nélkül megtaláltuk a várost és a kikötőt is. A komp már bent állt, még lefele rakodtak róla. Jó nagy, igen sok autót és ezt-azt el tudott nyelni. Még volt időnk, ebédelni akartunk. De sajnos az egyetlen hely, amit találtunk, nem volt túl meggyőző. Így aztán csak beálltunk a sorba, amelyik a check-in-re várt. Még nem volt nyitva a sorompó, korán volt. De kb. fél órával később kinyílt a sorompó, és párom szülei átmentek rajta. Akkor csak egy újabb sorba kerültek, eltartott egy darabig, amíg feljutottk a kompra.

Nekünk hamarosan jött a buszunk, amivel "röpke" 3-4 óra alatt haza is értünk. Egyrészt egy csomó kisvárosba betértünk, másrészt ezekben a kisvárosokban épp St. Patrick-et ünnepelték hatalmas felvonulásokkal. Itt Dublinban is volt nagy banzáj, de nem néztük meg, hazajöttünk vacsizni. :)

Húsvét - közeleg?

Ma megint egy átlagos nap volt. Én délelőtt elmentem franciára, párom szülei a városban sétáltak egyet. Nekiálltam húsvéti terítőt, vagy inkább asztalközepet hímezni. Az eredeti tervben egy igencsak mintás példányt szerepelt, de végül csak a szegélyt készítettem el. A többi rész nem készült volna el időben, és akkor nem lehet kirakni. Majd jövő húsvétig megcsinálom, most meg nekiállok az idei karácsonyi példánynak. :)

15 március, 2007

Pub

Na, ma este végre elmentünk Pub-ba. Nem mentünk messzire, csak az úttest túloldalára. Vacsorát már nem kaptunk, ahhoz már késő volt. De legalább inni még igen. Igaz, egyszercsak odajött a felszolgáló srác, és közölte, hogy most már az utolsó rendelés jön. Aztán nem sokkal zárás előtt megint odajött, és kérte, hogy fizessünk. Fizettünk, aztán elmentünk. Nem tudom, mi itt a rendszer, még sosem voltunk záráskor pub-ban. De egy picit azért furcsán éreztük magunkat, mintha ki lennénk rakva. Pedig lehet, hogy egyszerűen csak itt ez a rendszer.

13 március, 2007

Bevásárlókörút

Francia óra után elvittem párom szüleit a folyó túloldalára, az ottani bevásárlóutcába. Busszal mentünk. Napközben remekül lehet ám buszozni: jön is elég hamar, és még hely is van rajta bőven.
Módszeresen végignéztünk egy csomó butikot és áruházat. Találtunk röltex-et is, ami nekem még az elmúlt három-négy hónap alatt nem sikerült. Persze drága az is, de legalább van.

A bevásárló utca után még átmentünk az egyik nagy áruházba, ami még egy órával tovább nyitva volt, mint a többi üzlet. Ekkor már rengeteg papírzsákunk volt, igazi írnek tűnhettünk. Ott is jó sokáig nézelődtünk, végül vettünk három díszpárnát a kanapéra és a nappaliban levő fotelre. Jók lettek. :)

Hazafele már nem buszoztunk, hanem taxival jöttünk. A csomagtartóját kb. meg is töltöttük a zsákjainkkal. :)

12 március, 2007

Átlagos kedd

A mai nap elég átlagosan telt. Délelőtt megint a könyvesboltban dolgoztam. Délután pedig franciát tanultam, amíg párom dolgozott szülei pedig a városban csatangoltak.

11 március, 2007

Átlagon felüli hétfő

Ma délelőtt szokás szerint a könyvesboltban dolgoztam. Nem történt semmi extra.
Mire hazaértem fasírt és krumplifőzelék várt rám a konyhában. Finom volt, jól esett. Állítólag itt semmi nem olyan, mint otthon, de nekem ízlett az ebéd.

Délután elvittük az üvegajtó maradékát egy hulladékgyűjtőbe, elmentünk megnézni a parkolót, hogy beférünk-e és aztán még vásároltunk is. Így aztán a spanyol tanfolyamomat lekéstem, de nem baj, nem hiszem, hogy túl sokat haladtunk volna.

10 március, 2007

1. nap Dublinban

A mai reggel a romeltakarítással kezdődött. A macskákat lemenekítettük az autóba - nehogy a zajtól újra megrémüljenek. Aztán párom beöltözött, hogy a maradék üveget el tudjuk távolítani az ajtóból, mielőtt magától kiesik. Nem volt egyszerű feladat, de szépen megoldottuk. Beraktuk az összeset egy dobozba, összetördeltük. Majd holnap elvisszük egy hulladékudvarba. Az ajtókeretet pedig kiraktuk az erkélyre.

Aztán elmentünk boltba és gyógyszertárba, párom édesapjának még antibiotikumot is kell szednie a lába miatt. Nem volt túl boldog az ötlettől, de ez van. Hazafele beugrottunk az egyik DunnesStores-ba vásárolni. Akartunk venni sört is, de az Off-licence rész, ahol alkoholt árulnak, zárva volt. Sebaj, útközben van még egy Spar, majd ott kapunk.

Mégsem. A Spar nyitva volt, sör is volt. Rövid nem, Whiskey-t majd máshol kell beszerezni. Viszont sört sem tudtunk venni. Mert még nem volt 12:30 csak 11:45. Az alkoholisták ellen védekeznek? Nem tudom, de elég vicces helyzet. Itt vagyunk a Guiness hazájában, és párom édesapja már két napja nem tud egy kortyot sem megkóstólni belőle. No majd egy Pub-ban. :)

09 március, 2007

Komp és érkezés

A mai nap már egészen rövid volt - legalábbis ami a vezetést illeti. Reggel nem nagyon siettünk az indulással, a szobában reggeliztünk a magunkkal hozott sülthúsból. Aztán tovább indultunk. Gyönyörű tájak mellett mentünk, főleg Wales tetszett nagyon.

Elég hamar megérkeztünk a komphoz. Gondoltuk, betérünk egy Pub-ba, mivel volt még egy bő óránk. Sajnos elég hamar ki is jöttünk, mivel füstös volt. Elfelejtettük, hogy itt bizony nincsen dohányzási tilalom. Ezért aztán átmentünk a szomszéd Fish&Chips-be. Sajnos piszok zsíros halat kaptunk, de azért nagyrészt elfogyasztottuk.

Aztán mentünk is a komphoz, még éppen időben. Viharos volt az idő, meg talán az utas is kevés volt, a komp kicsit hamarabb indult. Az komp út kb. 2 óráig tartott, ebből az elsőben eléggé dülöngélt a hajó, nem nagyon élveztem. De az út vége már nagyon nyugodt volt, olyasmi, mint a balatoni komp. No persze a kettőt össze nem lehet hasonlítani: két vagy három autószint (ahova kamion és busz is befér) és két gyalogos szint. Ez a komp csak a két sziget között közlekedik. Franciaországba és Spanyolországba jóval nagyobb példányok mennek.

Dublinban már alig kellett vezetnünk, elég közel lakunk a kompkikötőhöz. Bejöttünk a ház parkolójába, és elkezdtünk kipakolni. Ekkor kezdődtek a bajok. Van ugyanis a lakásban egy üvegajtó a folyosó és a nappali határán, amit sosem szoktunk csukni. De most, a macskák miatt gondoltuk, hogy talán inkább mégis. Viszont párom édesapja nem vette észre, és majdnem keresztülsétált rajta. Az üvegajtó természetesen összetört. Szerencsére nem történt nagy baj, csak a lábát vágta meg. Hívtuk a mentőket, akik aztán hipp-hopp itt is voltak, és bevitték a kórházba, hogy összevarják a sebet. Ekkor már olyan este 9 óra lehetett. Párom természetesen bekísérte édesapját a kórházba, meg itthon maradtunk a macskákkal. Kicsit összetakarítottunk, a macskákat bezártuk az egyik hálóba, aztán vártunk. Én olyan éjjel egy körül elvonultam aludni. Mint másnap kiderült, éjjel három körül értek haza a kórházból. A seb nem vészes, tényleg csak össze kellett varrni. A varratokat majd már Magyarországon szedik ki.

Valamikor jó későn a tulaj is eljött hozzánk a postájáért. Addigra már egy fokkal nyugodtabbak voltunk, az üvegajtó maradékára egy lepedőt dobtunk, hogy ne látszódjon - meglehetősen borzalmas egy látvány volt. Nem beszéltünk róla, hogy mi lesz majd a megoldás az ajtóval. Mi biztos, hogy megszűntetjük, amíg itt vagyunk, még egy ilyen élményre nem vágyunk.

08 március, 2007

Át a Csalagúton

Mivel a szobához reggeli is járt, kihasználtuk az alkalmat. Egyáltalán nem számítottam nagy reggelire, kellemesen csalódtam. Teát sajnos csak egész kis csészébe lehetett készíteni, kávéra voltak berendezkedve. De a svédasztalon volt többféle müzli, felvágottak, sajtok, zöldségek, gyümölcsök. Igaz, volt egy két meglepő dolog is: cékla és csemegeuborka. De az asztalon levő zsemle is nagyon fincsi volt felvágottal, lekvárral, nutellával. Reggeli után visszahurcolkodunk az autóba - nem pakoltunk ki mindent, de ezt-azt azért muszáj volt: macskát, alomtálat, macskakaját valamit saját váltás ruhát és piperét.

Újra elindultunk. Jól haladtunk, az úton nagyjából minden rendben volt. A telefonjaink folyamatosan csimporogtak, ahogy elmentünk a belga, holland és francia határok mellett. Igen korán érkeztünk azonban Calais környékére, ahol foglalt szállás várt minket, mivel holnap reggelre szólt a csalagút jegyünk. Így aztán elmentünk a csalagúthoz, és megkérdeztük, át tudunk-e ma is jutni. Igen, ha ráfizetünk. Bevállaltuk.

Először a macskákat kellett ellenőriztetni egy külön helyiségben. Egy nő meg egy pasi ült egy pult mögött. Alaposan megnézték a macskapapírokat, a macskákat csak úgy nagyjából, aztán leolvasták a mikrochip-eket. Liza chip-jét könnyen megtalálták. Expi chip-je azonban nem ment könnyen. Végül párom fogta a macskát, nekem meg odaadták a leolvasót. Izgalmas pillanatok voltak, nagyon aggódtunk.

Amíg ott voltunk, jött utánunk jónéhány kutya. Ránzésére mind fajtatiszta, és nem is akármilyen. Talán mi voltunk az egyetlenek, akik szimpla házikedvencekkel utaztak.

Aztán átmentünk a kapun, és megkerestük a vonatunkat. Meglepő volt egy kicsit a Csalagút maga, szebb kivitelű dologra számítottunk. A vonat maga belülről enyhén koszos volt, és a mosdója is állítólag átlagos vonat-wc. Viszont tényleg gyorsan ment, és egészen csendes is volt.

Ahogy átértünk Angliába, eleinte még a normális oldalon kellett vezetni, idővel mégis a bal oldalra kerültünk. Párom édesapja nagyon jól vette az akadályokat, Angliában is jól haladtunk. Amikor kezdett sötétedni, kerestünk szállást magunknak. Egy Ibis Hotelt találtunk a pályához egész közel. Nagyon tiszta és kultúrált volt, várakozásainkat messze felülmúlta. Vacsorát a szálloda éttermében ettünk, aztán gyorsan ágybabújtunk.

07 március, 2007

Indulás

Ma reggel indultunk neki a nagy útnak. Reggeli, azaz inkább hajnali hatkor felkeltünk. Párom és édesapja bepakoltak az autóba. Az autó egész jól tele lett, de szerencsére még nekünk is jutott hely. No és persze a macskáknak is.

Macskáinkat eleinte az utazókosaraikban "tároltuk", de aztán elég hamar kiengedtük őket. Egészen jól viselkedtek az úton. Néha sétáltak egyet az autóban, de amint megtalálták a számukra kényelmes helyet, minden rendben volt.

A mai nap jó hosszú volt, Frankfurt után egy kis faluban szálltunk meg éjszakára. A szállásunk egészen rendben volt, bár igaz, hogy a padló még a macskáink léptei alatt is nyikorgott és vacsorát sem kaptunk már.

Az úton Moha Bá' vezetett minket. Párom édesapjánál volt egy GPS, melynek magyar hangja Moha Bá'. Egy idő után megszoktuk, de nem mondanám, hogy különösebben kedves hang. Viszont az utat egész jól tudta, és a szálláskeresésben is segített nekünk.

06 március, 2007

Pakolás

Nekiálltunk bepakolni a nagy útra. Nem volt egyszerű, sokmindent el akartunk vinni magunkkal: nászajándékot, macskajátékot és macskavárat, palacsintasütőt és konyhai mérleget, ruhaneműt és cipőket, néhány könyvet, téliszalámit és akácmézet, macskakosarakat és macskahordozókat no és a macskákat. Őket nem csomagoltuk be előre, de gyanús volt, hogy előbb-utóbb ők is helyet fognak foglalni az autóban. Kisbusszal mentünk, de voltak pillanatok, amikor úgy éreztük, hogy az is kicsi lesz nekünk. De aztán mégsem. :)

A pakolással különben el is telt az egész nap, már épp csak vacsorázni maradt időnk. Aztán igyekeztünk hamar ágybabújni, mert másnap 6-kor ébresztő volt.